Kifejtette az NGM, hogyan jött össze a szokatlan költségvetési hiány januárban
Csökkentek a bevételek, nőttek a kiadások.
Csökkentek a bevételek, nőttek a kiadások.
A nemzetgazdasági miniszter szerint még zajlik az egyeztetés az áfa-visszatérítésben érintett termékek köréről, a bevezetést követően viszont a rendszerek automatikusan tudni fogják, kinek mennyi adó jár vissza.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint nagyon egyszerű lesz a folyamat, és aki Orbán Viktor bejelentése nyomán az esetleges visszaélések miatt aggódik, az ócska politikai hangulatkeltést folytat.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint egy január végi megállapodás hatással volt a teljes január havi üzemanyagárakra.
Az NGM a német recesszióval és politikai instabilitással magyarázza, hogy zsinórban második éve csökken a magyar ipari kibocsátás.
A magyar családok egyre bátrabban és egyre többet költenek, csak ezt decemberben épp más országokban tették meg, emiatt 55 milliárd forint hiányzik a decemberi forgalomból.
Az sem ismert, hogy pontosan mennyi, de biztos, hogy több milliárd forintnyi kárpótlási jegy van még forgalomban, Orbán Viktor decemberi határozatának következtében azonban elveszni tűnik a remény, hogy valaha is beválthassák az állammal szembeni követeléseiket az 1939 és 1990 közötti önkényuralmi rendszerek kárvallottjai.
Nagy Márton azt szeretné, ha az Európai Beruházási Bank magyarországi aktivitása elérné az évi 1 milliárd eurót.
15 év után újra sapkát húznak a felszolgálási díjra, de kettős mércével mérnek majd: a céges rendezvények után vastagabban foghat a ceruza. Az éttermeket emellett borravaló-szabályzat megírására kötelezné az NGM.
A kormány szerint ők mindent megtettek, hogy újraindulhasson a termelés a Dunai Vasműben, ám a tulajdonos nem tett eleget ígéreteinek. A Liberty pont fordítva gondolja. Szombaton folytatódott az adok-kapok.
A nemzetgazdasági miniszter rendkívüli fogyasztóvédelmi ellenőrzést rendelt el, mert hirtelen megnövekedett az ételkiszállítással kapcsolatban beérkezett panaszok száma.
Az ingatlanpiaci szereplőkkel folytatott egyeztetésen felmerült az is, hogy 5 százalékra csökkentsék a cégektől magánszemélyeknek kiadott albérletek utáni áfát.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a webáruházak és a csomagszállítók gyakran nem tájékoztatják megfelelően a lakosságot.
Budapesten szigorítják az Airbnb-zést, a falusi pajtákat viszont ki lehet majd adni szálláshelyként, jön a készpénzmentes borravaló és a SZÉP-kártyás mobilfizetés.
Az NGM szerint a SZÉP-kártya használata erősítette a keresletet a turizmusban és a vendéglátóiparban, azt viszont már nem teszik hozzá, hogy néhány hete Nagy Márton még arról beszélt: a magyarok külföldön költik el a pénzüket.
A rövid távú lakáskiadás vidéki gyakorlói fellélegezhetnek.
Éjszaka jelent meg egy jogszabálytervezet, amelybe belekerült, hogy a minimálbérnek el kell érnie az átlagbér felét. Ezzel jelenleg 301 ezer forint is lehetne a minimálbér.
A legalább egy főt foglalkoztató, legalább egy lezárt üzleti évvel rendelkező fővárosi cégek akár 50 milliós kamatmentes hitelhez juthatnak.
A kormány Szentkirályi Alexandra javaslatára vár, de az már biztos, hogy szigorítják a rövidtávú lakáskiadást.
Nem tiszta, mit akar elérni a kormány azzal, hogy otthonteremtési célra is felhasználhatóvá tennék a lakosság hosszú távú megtakarításait, hiszen pont azoknak lenne szüksége támogatásra a lakásvásárlásban, akiknek valószínűleg félretett pénzük sem igazán van. Szakértőket kérdeztünk a nemzetgazdasági miniszter által belengetett intézkedésről.